Ez a mai reggel elég durva...nekem! Szokták volt mondani,hogy az ember néha a legnagyobb félelmeit álmodja meg. Hát nekem mintha ma az összes rémálmom és legnagyobb félelmem összeadódott volna. Egyszerűen pánikkal keltem fel...és nem is emlékszem rá, hogy miért. Csak halvány…

 Hát, hogy is mondjam… Úton Sopronba. Úton a „bűneimmel”. Igen, haragszom magamra. Olyan dolgokat mondok emberekről, amik nem is igazak… Ez elég súlyos nálam és nem is tudom, hogy alakult ki. Nem vagyok ilyen. Fikázok mindenkit…-.- Féltékenység?…